India, Újdelhi, Hare Rama Guest House
Első nap (2.) 2012. február 17. este 8:50
Szóval, megérkezünk Delhibe az Indira Gandhi International Airportra és beállunk a útlevél és vízumvizsgálatra. Jó nagy csarnok és hiába hajnali 3, ott állunk vagy 6-700-an. Ehhez nem kell más csak három egyszerre beérkező repülőgép és máris kígyóznak a sorok.
Izával ráérősen töltögetjük a gépen kapott vízumos papírt, most már nem sietünk, reggelig úgyse jutunk be a városba. Megállapítjuk (mintha nem jártunk volna még itt), hogy itt bizony nagy úr a bürokrácia és a helyieknek nem kevés gyakorlatuk van a sorban állásban. Ennek ellenére több indiai megelégeli, hogy nem halad a sorunk és átszökdösnek más oszlopokba. Mi utolsó előttiként továbbra sem izgulunk, mi ezzel csak nyerhetünk. Így aztán egyre csak fogynak előlünk az emberek, de ahogy egyre közelebb érünk a pecsételő szakikhoz bennünket is átjár a félsz. A szomszéd sorokba átszökött emberek már rég végeztek, a mi ügyintézőink pedig nagyon komótosak. Végül – bár sorra kerültem – mégis egy másik ügyintéző elé lépek, akivel egy perc alatt végzünk. Iza az egyik marconát kapja meg, és ugyan a papírjaival minden rendben, azért kap egy kis kioktatást, hogy mit hogyan. A sorban utána következő már nem ilyen szerencsés, az ügyintéző a órájára néz, szó nélkül feláll és kilép a pultból magára hagyva az utolsó embert.
